Nagyanyáink idején intelligens mosóporok hiányában az emberek mosószappannal,
mosószódával, hamulúggal tisztították ruháikat. Mosógép ugyan még nem
volt, dézsában, teknőben mostak, mégsem voltak semmivel piszkosabbak, mint mi
manapság.
A mai mosóporokban sincs más hatóanyag, a különbség csak annyi, hogy tömegnövelő szerként egyéb adalékokat is tartalmaznak. A háziasszony cipeli a súlyos zsákokat, aztán pedig a fürdőszobában kerülgeti. Reklámok általi manipulációval rászoktatták a lakosságot a fehér- és színes mosóporokra, mosógélekre, mosópárnákra. Tényleg szükség van mindezekre?
A mosószerek olyan kémiai anyagkeverékek, amelyek képesek a textíliákból a különböző szennyeződéseket eltávolítani. A mosóporok legfontosabb összetevői: felületaktív anyagok, foszfátok, foszfonátok, oxigén alapú fehérítők, EDTA (etilén-diamin-tetraecetsav; lassan bomló szintetikus stabilizátor) és sói, szappan, zeolitok, polikarboxilátok, enzimek, optikai fehérítők, illatanyagok.
A mai mosóporokban sincs más hatóanyag, a különbség csak annyi, hogy tömegnövelő szerként egyéb adalékokat is tartalmaznak. A háziasszony cipeli a súlyos zsákokat, aztán pedig a fürdőszobában kerülgeti. Reklámok általi manipulációval rászoktatták a lakosságot a fehér- és színes mosóporokra, mosógélekre, mosópárnákra. Tényleg szükség van mindezekre?
A mosószerek olyan kémiai anyagkeverékek, amelyek képesek a textíliákból a különböző szennyeződéseket eltávolítani. A mosóporok legfontosabb összetevői: felületaktív anyagok, foszfátok, foszfonátok, oxigén alapú fehérítők, EDTA (etilén-diamin-tetraecetsav; lassan bomló szintetikus stabilizátor) és sói, szappan, zeolitok, polikarboxilátok, enzimek, optikai fehérítők, illatanyagok.
A felületaktív anyagok a tenzidek, melyek a vizes oldatok felületi feszültségét nagymértékben csökkentik, így lehetővé válik a zsíros, olajos és egyéb szerves víztaszító szennyeződések fellazítása és eltávolítása.. Elektromos töltésük szerint megkülönböztetünk anionos, nem ionos és kationos tenzideket. Mosószerekben elsősorban anionos és nemionos felületaktív anyagokat alkalmaznak.
A tenzid beékelődik a kosz és a textil közé és leválasztja, majd szétoszlatja a
szennyeződést. Az anionos tenzidek jó mosóhatással rendelkeznek,
de nem fertőtlenítenek, és érzékenyek a vízkeménységre, ezért vízlágyítót kevernek hozzá. A
nemionos tenzidek alacsony hőmérsékleten is megfelelő mosóhatást
fejtenek ki és a víz keménységére sem érzékenyek, jó emulgeáló szerek. Természetes, illetve
viszonylag szelíd előállítású anionos tenzid a szappan, melynek reszeléke kézi
és gépi mosáshoz is jó, környezetbarát nemionos tenzid a mosószóda.
A mosóporok alapból tartalmaznak vízlágyítót, amire azért van szükség, mert az anionos tenzidek kemény vízben oldhatatlan csapadékot képeznek a kalcium- és magnézium ionokkal, és ezáltal a mosószerek hatékonysága csökken. Vízlágyításra leginkább foszfátot használnak, amelynek hatására a halak és más vízi élőlények elpusztulnak. (Magyarország szennyvizeinek nagy részét nem tisztítják megfelelőképp - például Budapest szennyvizének fele tisztítás nélkül kerül a Dunába - így mosószereink és a bennük levő vegyi anyagok közvetlenül az élővizekbe jutnak.) A foszfátot zeolit is helyettesítheti, mely kevésbé terheli a környezetet.
Sokkal környezetkímélőbb megoldás a mosószóda használata. A lúgok zsíroldó hatásuk miatt kerülnek a mosószerekbe, legismertebb képviselőjük a mosószóda, mellyel vizet lágyítani és (magában, szappanpehellyel vagy mosóporral keverve) mosni is lehet. A mosószódára való áttérést - környezetbarát mivoltán kívül - gyakran az is indokolja, hogy a mosóporoktól sokan kiütésesek, allergiásak lesznek.
A mosóporok alapból tartalmaznak vízlágyítót, amire azért van szükség, mert az anionos tenzidek kemény vízben oldhatatlan csapadékot képeznek a kalcium- és magnézium ionokkal, és ezáltal a mosószerek hatékonysága csökken. Vízlágyításra leginkább foszfátot használnak, amelynek hatására a halak és más vízi élőlények elpusztulnak. (Magyarország szennyvizeinek nagy részét nem tisztítják megfelelőképp - például Budapest szennyvizének fele tisztítás nélkül kerül a Dunába - így mosószereink és a bennük levő vegyi anyagok közvetlenül az élővizekbe jutnak.) A foszfátot zeolit is helyettesítheti, mely kevésbé terheli a környezetet.
Sokkal környezetkímélőbb megoldás a mosószóda használata. A lúgok zsíroldó hatásuk miatt kerülnek a mosószerekbe, legismertebb képviselőjük a mosószóda, mellyel vizet lágyítani és (magában, szappanpehellyel vagy mosóporral keverve) mosni is lehet. A mosószódára való áttérést - környezetbarát mivoltán kívül - gyakran az is indokolja, hogy a mosóporoktól sokan kiütésesek, allergiásak lesznek.
Az oxigén alapú fehérítőszerek a felszabaduló oxigén segítségével roncsolják a vér-, bor-, és gyümölcsfoltokat, elpusztítják a kórokozókat, fertőtlenítő hatásúak. 600C-nál alacsonyabb hőmérsékleten a nem érdemes ezekkel mosni, mert a fehérítő hatás ilyenkor nem érvényesül. Oxigén alapú fehérítőszerekkel csak mosóporokban találkozhatunk, mert a folyékony mosószerekhez való adagolásuk kivitelezhetetlen.
Folyékony mosószereknél az optikai fehérítőket alkalmazzák, melyek szerves vegyületek, a színezékekhez
hasonlóan megkötődnek a textílián. Elnyelik az ibolyántúli sugárzást, és
kék fényt bocsátanak ki, ezzel kioltják a fehérneműk sárgás
színárnyalatát. A ruha ragyogó fehérnek látszik, de ez nincs
összefüggésben tisztaságával. (Optikai fehérítő = optikai csal(ód)ás.)
A mosószerek összetételére vonatkozóan nincs termékszabvány, így a konyhasó felhasználását jogszabály nem tiltja. A konyhasó a tisztítási folyamatban nem vesz részt, csak a termék tömegét növeli. A fogyasztó mosópor áron konyhasót vásárol. Az a termék, amelyik nagy mennyiségben tartalmaz konyhasót, feleslegesen fokozza az élővizek környezet-terhelését.
(A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2011-es vizsgálata során olyan mosóporokat is talált, amelyekben a konyhasó tartalom 37-70% között volt: SBudget, WINNY, Cora, Tesco. A SBudget és Cora termékeknél a névleges töltési térfogatnál jóval kevesebbet mértek. A Tomi Kristály aktív oxigéntartalma nem érte el a címkén feltüntetett értéket.)
A mosóporok csomagolásain a
gyártók előszeretettel ajánlanak a szükségesnél nagyobb adagolást, nyilván jól megfontolt üzleti érdekből. Első lépésként az ajánlott mennyiség kétharmadával próbálkoztam, és működött. Aztán harmadára csökkentettem az ajánlott mennyiséget, és még úgy is tiszták voltak a ruhák.
A mosóporhoz mosószódát keverve kevesebb mosópor, az ajánlottnak akár
egyötöde is elegendő. (A mosószóda erősen lúgos kémhatású, zsíroldó,
vízlágyító hatású fehér por. Gyártása során nem keletkezik a környezetre
káros melléktermék, használat után pedig lebomlik.) Ettől még környezetkímélőbb megoldás a mosószóda és a mosószappan használata.
Amikor elkezdtem mosóporok helyett mosószódát és szappant használni mosáshoz, néhány fehér ruhám átmenetileg szürkésfehér, fakó árnyalatot vett fel. 4-5 mosás után a korábban használt mosóporokból a szövetszálak közé tapadt fehérítő és egyéb adalékok kikoptak, és a szódabikarbóna már ki tudta fejteni a fehérítő hatását. Azóta csodájára járnak a vakítóan fehér ruháimnak. Fehér ruhák mosásakor szódabikarbónát is adagolok a ruhákhoz, mosásonként 1 jó teáskanálnyit.

Az erősebben szennyezett törölközőket és konyharuhákat előző nap beáztatom (1 vödör vízbe 2 evőkanálnyi mosószóda + 1 teáskanálnyi szódabikarbóna), az időre bízom, nagyon ritkán használom a 600C-os mosást.
A szappanreszelék és a mosószóda nálam fele-fele arányban van keverve; 1 púpozott evőkanálnyit adagolok egy mosáshoz.
Az öblítőszert már régóta "gyilkosnak" tartom. Az illatosításához használt szintetikus pézsma egy nagyon erős irritatív anyag, mely a kötőhártyát és a nyálkahártyát nagy mértékben károsítja, allergiát és rákot okoz. A szabályozás értelmében elegendő annyit feltüntetni az összetevők listáján, hogy "parfüm".
A Greenpeace 2005-ös kutatása során 36 véletlenszerűen kiválasztott parfüm vizsgálatakor majdnem mindegyik termékben kimutatták a kritikus szintetikus pézsmavegyületeket (sőt egyes termékek esetében a parfüm majd 10%-át tették ki ezek az illatanyagok).
A Greenpeace 2005-ös kutatása során 36 véletlenszerűen kiválasztott parfüm vizsgálatakor majdnem mindegyik termékben kimutatták a kritikus szintetikus pézsmavegyületeket (sőt egyes termékek esetében a parfüm majd 10%-át tették ki ezek az illatanyagok).
Szerinted mennyire logikus az, hogy egy vegyszert használjunk egy másiknak a kiöblítésére? A szappanos kezedet is elég tiszta vízzel leöblíteni, ehhez nem testápolót használsz. Az öblítő körülbelül ugyanez. Az adagolót nyálkássá teszi. Amióta nem használom, szép a mosógép és nem büdösödik.
Az öblítőtartályt félig ecettel, félig vízzel töltöm, csöppentek hozzá levendula illóolajat vagy teafa olajat, ami fertőtlenít, és ettől a ruháknak friss, tiszta illatuk van.
Néhány ismerősöm értetlenkedve néz, amikor a környezettudatosságról mesélek nekik. "Miért változtassak, nem vagyok allergiás?" - kérdezik.
Még mindig sokan nem értik, hogy az egészségünk állapota szoros összefüggésben van a környezetünk állapotával. Ha mi magunk mérgezzük a földet, a vizeket, miért csodálkozunk, hogy mi is betegek vagyunk/leszünk?
Milyen érdekes: amilyen mértékben szennyezzük az élő vizeket, olyan mértékben nyernek teret az ér- és nyirokrendszeri megbetegedések. Ahogy pusztítjuk az erdőket, úgy terjednek a tüdővel kapcsolatos betegségek, bőrproblémák, allergiák.
Vajon elgondolkodtunk-e azon, hogy ha ilyen mértékben szennyezzük életterünket akkor milyen egészségre számíthat a felnövekvő generáció?
Nagyon sok a beteg gyermek, és ez szerintem figyelmeztetés, hogy valamit nekünk kell változtatni. De a többség Istent okolja vagy a világot: "milyen igazságtalan, miért pont az én gyerekem". Mindenkit hibáztatnak, de arra nem gondolnak: "Mit tehetek én?"
Kedves Embertársam!
Ha bármilyen praktikád van, amivel óvhatjuk környezetünket, kérlek osszd meg velem! Tanuljunk egymástól!
Nem MLM-es termékekre gondolok, hanem olcsó és kivitelezhető házipraktikákra.